A legjobb 16-ba kerüléssel már teljesítettük célkitűzésünket, így – az erőviszonyokat is figyelembe véve – az esélytelenek nyugalmával készülhettünk nyolcaddöntőbeli ellenfelünkre, az alapszakaszt második helyen záró Szerbiára. Minimális esélyeink is elszálltak azzal, hogy – egészségügyi okok miatt – nem tudtunk alapcsapatunkkal felállni. A szerb csapat biztosan győzött és jutott a következő körbe.

A világbajnoki címet végül Kína szerezte meg, Ukrajna és Örményország előtt, mi tehát a (9-16.) alapszakasz szerint a 15. helyen végeztünk.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy tartalékos válogatottunknak nem kell szégyenkeznie, minden játékosunk megtett minden tőle telhetőt, a nyerhető mérkőzések nagy részén sikerült megszerezni a teljes pontot és néhány bravúrt is sikerült elkönyvelnünk. Juhász Barbara 9/7-es győzelmi mutatója azonban külön dicséretet érdemel. (Természetesen ha a legjobbjaink is asztalhoz ülnek, akkor vérmesebb reményeket is táplálhattunk volna és talán a magyar sakkhagyományokhoz jobban illő eredmény születik, de hogy nem így történt arról nem a megmérettetést vállaló csapattagok tehetnek.)

Mivel tényleg várakozáson felül helytálltak, említsük meg még egyszer a magyar csapat tagjainak és az általuk képviselt egyetemeknek a nevét:

1. FM Grimm Dániel – Eötvös Lóránd Tudományegyetem

2. FM Marosi Levente – Eötvös Lóránd Tudományegyetem

3. WIM Juhász Barbara – Semmelweis Egyetem

4. WFM Terbe Zsuzsanna – Testnevelési Egyetem

5. Grimm György – Testnevelési Egyetem